A képen látható tüzelőegyüttes, takaréktűzhely vagy csikótűzhely és a búbos kemence kialakítású látványkandalló.

Amit szerettünk volna elérni a feleségemmel, szerintünk sikeresen, az alapvetően egy minél hagyományosabb kialakítású tüzelőberendezés, kenyérsütő kemence, itt kandalló, amelynek azért  engednie kellett a tűz látványának élvezetét, ezert kapott a hagyományostól éltérően,  látványajtót. Ugyanakkor, megtartva a hagyományosság formai és funkcionális  jellemzőit, (kemence), szükségesnek találtuk, hogy modern képességékkel ruházzuk fel, növelve ezáltal a tüzelési hatékonyságot és üzemeltetési biztonságot is, modern zártrendszerű, látványajtós kandalló.

Itt most eltekintek, miért választottam az igencsak gazdag formavilágból  ezt a kemence kialakulást, a képek egy elég gyakori padkas, de kuckó nélküli, búbos kemencét mutatnak be,  inkább azokat  a modern kandalológyártásnál használt elveket írom le amelyeket sikerült ennél a projektemnél alkalmazni.

1. A zárt rendszerű üzemeltetés - Talán a legfontosabb jellemzője a biztonságos üzemeltetés szempontjából a zárt rendszerben történő működése. Röviden, ez az egeshez szükséges levegő kültérből való bevezetését jelenti, ezáltal nincs érintve a fűtött tér levegője – az eges nem használja a fűtött tér levegőjét emiatt nem szükséges a szellőzés ezen okból való biztosítása, nem interferál egyéb, légáramot generáló készülékekkel mint például egy elszívóberendezés stb. Illetve nem állhat fenn a visszafüstölés veszélye; itt most nem terek ki a köpeny gázszilárdságara… különböző kivitelezési és beüzemeltetési technikákkal , gondolom, elértem.

2. A légfűtés – mint megoldás egyáltalán nem olyan modern gondolat  mint hinnénk. A technikai leírás mellőzésével, szemléltetőbb a következő adatsor: a ház hétvégi házként üzemel, télen hetekig nincs használatban, így a belső hőmérséklet a -2 es 1 fok között mozog. A búb köpenyének falvastagsága 12 cm így, akárcsak egy csempekályha, 2-3 óra elteltével indul be a hősugárzás. Ez alatt az idő alatt, egy begyújtassál, a levegő hőmérséklete eléri a 14-16 fokot. Azt meg hozzáteszem, hogy a kifűtendő tér itt  45 nm illetve a levegő gyorsabb felmelegedésének érdekében, a levegő keringése nem csak gravitácionális hanem rásegítettem 2 db számítógép hűtőventilátorával.  A levegőforgatás, később akár ventilátor segítsége nélkül is, nem csak a hatékonyság miatt fontos de a komfort is emelkedik azáltal, hogy megtöri a levegő rétegződését (például padló – 17 fok, mellmagasság 22, míg a plafon szintjén elérheti a 28 fokot is. A számszerű adatok példa értékűek, de a mérések is hasonló értékeket mutattak. A levegőforgatásnak köszönhetően ezek az adatok javulnak úgy 18-26 fok közé.

3. A többpontú égési levegő biztosítása – a klasszikus rács alatti égési levegőforrás, primer, beépítésre került egy szekunder és egy tertier levegőforrás is, úgymint az égéstér hátsó felében adott  magassági pontján, az eges felső határában, illetve ugyancsak felső elhelyezésben de az ajtó irányából érkező levegőforrás  is. Ez utóbbi az ablaküveg tisztán-tartását, koromvédelmet hivatott biztosítani, másodlagosan. Sajnos, rossz méretezés miatt ez a funkció, tisztító légarám, csak magasabb égési fázisoknál működik hibátlanul.

4. Előmelegített égési levegő – érthető mit jelentene egy -10 vagy annál alacsonyabb hőmérsékletű levegőt egyből ráereszteni a tűzre. Gyakorlatilag ez a megoldás kompenzálja a zártrendszerű kandallók külső levegőbevezetésének hátrányát, sőt, növeli is egy hagyományos levegőforrással biztosított égési hatékonyságot.

5. A hozzáférhetőség – itt a szétszedhetőséget, javítási munkák elvégzésének lehetőségét értem. Például a légfűtés fontos eleme, egy vastagfalu, kb 20 l-es inox dob, kiszedhető, javítható, így az üvegszálas kederek is.

6. Füstjárat – ha nem is számottevően, de hozzájárul az égés magasabb fokú hasznosításához.  Az eges beinditása után, adott pontban, a füst átirányítható a padkában kialakított füstjáratba ahol valamennyi hó meg visszafogható a kiáramló füst hőmérsékletéből. A padka ezáltal annyira kimelegszik, hogy nem kellemetlen ha ráülünk.

A másik tüzelő, mint említettem, egy csikótűzhely, magasleres kialakítású takaréktűzhely. Ennek kialakítása már teljesen hagyományos, úgy külsejében mint működési elveiben is. Igen, ez mar a belső tér levegőjét használja égési levegőként, minden velejárójával együtt.

A két tüzelőberendezés működési elve látszólagosan ütközik,  értem itt a zárt és nyílt rendszerek sajátosságait. Mondhatna a kedves érdeklődő, hogy amit nyerek az egyikkel elvesztem a másikkal. Igen… és nem. De erről már nem itt.

És, igen…!!!

Komolyan kérem, ne utánozzon és ne használja fel a leírásokat vagy és fényképeket amennyiben  Ön nem tüzelőberendezések építését és javítását vállalható szakember. Amennyiben az, akkor meg nincs is szüksége rá.

Amiért ezt a projektemet közzétettem, csupán annyi, hogy szeretnek hozzájárulni a hagyományos értékek megőrzéséhez, hogy lehetséges úgy megtartani hagyományos formákat, esztétikát, hogy az ötvözve a modern technika vívmányaival, kellemes és gazdaságos  része legyen életének.

Köszönöm ha felkeltettem a figyelmet, és ha megszerette és szeretne is egyet, kérem, forduljon szakemberhez.

A képen látható tüzelőegyüttes, takaréktűzhely vagy csikótűzhely és a búbos kemence kialakítású látványkandalló.

Amit szerettünk volna elérni a feleségemmel, szerintünk sikeresen, az alapvetően egy minél hagyományosabb kialakítású tüzelőberendezés, kenyérsütő kemence, itt kandalló, amelynek azért  engednie kellett a tűz látványának élvezetét, ezert kapott a hagyományostól éltérően,  látványajtót. Ugyanakkor, megtartva a hagyományosság formai és funkcionális  jellemzőit, (kemence), szükségesnek találtuk, hogy modern képességékkel ruházzuk fel, növelve ezáltal a tüzelési hatékonyságot és üzemeltetési biztonságot is, modern zártrendszerű, látványajtós kandalló.

Itt most eltekintek, miért választottam az igencsak gazdag formavilágból  ezt a kemence kialakulást, a képek egy elég gyakori padkas, de kuckó nélküli, búbos kemencét mutatnak be,  inkább azokat  a modern kandalológyártásnál használt elveket írom le amelyeket sikerült ennél a projektemnél alkalmazni.

1. A zárt rendszerű üzemeltetés - Talán a legfontosabb jellemzője a biztonságos üzemeltetés szempontjából a zárt rendszerben történő működése. Röviden, ez az egeshez szükséges levegő kültérből való bevezetését jelenti, ezáltal nincs érintve a fűtött tér levegője – az eges nem használja a fűtött tér levegőjét emiatt nem szükséges a szellőzés ezen okból való biztosítása, nem interferál egyéb, légáramot generáló készülékekkel mint például egy elszívóberendezés stb. Illetve nem állhat fenn a visszafüstölés veszélye; itt most nem terek ki a köpeny gázszilárdságara… különböző kivitelezési és beüzemeltetési technikákkal , gondolom, elértem.

2. A légfűtés – mint megoldás egyáltalán nem olyan modern gondolat  mint hinnénk. A technikai leírás mellőzésével, szemléltetőbb a következő adatsor: a ház hétvégi házként üzemel, télen hetekig nincs használatban, így a belső hőmérséklet a -2 es 1 fok között mozog. A búb köpenyének falvastagsága 12 cm így, akárcsak egy csempekályha, 2-3 óra elteltével indul be a hősugárzás. Ez alatt az idő alatt, egy begyújtassál, a levegő hőmérséklete eléri a 14-16 fokot. Azt meg hozzáteszem, hogy a kifűtendő tér itt  45 nm illetve a levegő gyorsabb felmelegedésének érdekében, a levegő keringése nem csak gravitácionális hanem rásegítettem 2 db számítógép hűtőventilátorával.  A levegőforgatás, később akár ventilátor segítsége nélkül is, nem csak a hatékonyság miatt fontos de a komfort is emelkedik azáltal, hogy megtöri a levegő rétegződését (például padló – 17 fok, mellmagasság 22, míg a plafon szintjén elérheti a 28 fokot is. A számszerű adatok példa értékűek, de a mérések is hasonló értékeket mutattak. A levegőforgatásnak köszönhetően ezek az adatok javulnak úgy 18-26 fok közé.

3. A többpontú égési levegő biztosítása – a klasszikus rács alatti égési levegőforrás, primer, beépítésre került egy szekunder és egy tertier levegőforrás is, úgymint az égéstér hátsó felében adott  magassági pontján, az eges felső határában, illetve ugyancsak felső elhelyezésben de az ajtó irányából érkező levegőforrás  is. Ez utóbbi az ablaküveg tisztán-tartását, koromvédelmet hivatott biztosítani, másodlagosan. Sajnos, rossz méretezés miatt ez a funkció, tisztító légarám, csak magasabb égési fázisoknál működik hibátlanul.

4. Előmelegített égési levegő – érthető mit jelentene egy -10 vagy annál alacsonyabb hőmérsékletű levegőt egyből ráereszteni a tűzre. Gyakorlatilag ez a megoldás kompenzálja a zártrendszerű kandallók külső levegőbevezetésének hátrányát, sőt, növeli is egy hagyományos levegőforrással biztosított égési hatékonyságot.

5. A hozzáférhetőség – itt a szétszedhetőséget, javítási munkák elvégzésének lehetőségét értem. Például a légfűtés fontos eleme, egy vastagfalu, kb 20 l-es inox dob, kiszedhető, javítható, így az üvegszálas kederek is.

6. Füstjárat – ha nem is számottevően, de hozzájárul az égés magasabb fokú hasznosításához.  Az eges beinditása után, adott pontban, a füst átirányítható a padkában kialakított füstjáratba ahol valamennyi hó meg visszafogható a kiáramló füst hőmérsékletéből. A padka ezáltal annyira kimelegszik, hogy nem kellemetlen ha ráülünk.

A másik tüzelő, mint említettem, egy csikótűzhely, magasleres kialakítású takaréktűzhely. Ennek kialakítása már teljesen hagyományos, úgy külsejében mint működési elveiben is. Igen, ez mar a belső tér levegőjét használja égési levegőként, minden velejárójával együtt.

A két tüzelőberendezés működési elve látszólagosan ütközik,  értem itt a zárt és nyílt rendszerek sajátosságait. Mondhatna a kedves érdeklődő, hogy amit nyerek az egyikkel elvesztem a másikkal. Igen… és nem. De erről már nem itt.

És, igen…!!!

Komolyan kérem, ne utánozzon és ne használja fel a leírásokat vagy és fényképeket amennyiben  Ön nem tüzelőberendezések építését és javítását vállalható szakember. Amennyiben az, akkor meg nincs is szüksége rá.

Amiért ezt a projektemet közzétettem, csupán annyi, hogy szeretnek hozzájárulni a hagyományos értékek megőrzéséhez, hogy lehetséges úgy megtartani hagyományos formákat, esztétikát, hogy az ötvözve a modern technika vívmányaival, kellemes és gazdaságos  része legyen életének.

Köszönöm ha felkeltettem a figyelmet, és ha megszerette és szeretne is egyet, kérem, forduljon szakemberhez.

A képen látható tüzelőegyüttes, takaréktűzhely vagy csikótűzhely és a búbos kemence kialakítású látványkandalló.

Amit szerettünk volna elérni a feleségemmel, szerintünk sikeresen, az alapvetően egy minél hagyományosabb kialakítású tüzelőberendezés, kenyérsütő kemence, itt kandalló, amelynek azért  engednie kellett a tűz látványának élvezetét, ezert kapott a hagyományostól éltérően,  látványajtót. Ugyanakkor, megtartva a hagyományosság formai és funkcionális  jellemzőit, (kemence), szükségesnek találtuk, hogy modern képességékkel ruházzuk fel, növelve ezáltal a tüzelési hatékonyságot és üzemeltetési biztonságot is, modern zártrendszerű, látványajtós kandalló.

Itt most eltekintek, miért választottam az igencsak gazdag formavilágból  ezt a kemence kialakulást, a képek egy elég gyakori padkas, de kuckó nélküli, búbos kemencét mutatnak be,  inkább azokat  a modern kandalológyártásnál használt elveket írom le amelyeket sikerült ennél a projektemnél alkalmazni.

1. A zárt rendszerű üzemeltetés - Talán a legfontosabb jellemzője a biztonságos üzemeltetés szempontjából a zárt rendszerben történő működése. Röviden, ez az egeshez szükséges levegő kültérből való bevezetését jelenti, ezáltal nincs érintve a fűtött tér levegője – az eges nem használja a fűtött tér levegőjét emiatt nem szükséges a szellőzés ezen okból való biztosítása, nem interferál egyéb, légáramot generáló készülékekkel mint például egy elszívóberendezés stb. Illetve nem állhat fenn a visszafüstölés veszélye; itt most nem terek ki a köpeny gázszilárdságara… különböző kivitelezési és beüzemeltetési technikákkal , gondolom, elértem.

2. A légfűtés – mint megoldás egyáltalán nem olyan modern gondolat  mint hinnénk. A technikai leírás mellőzésével, szemléltetőbb a következő adatsor: a ház hétvégi házként üzemel, télen hetekig nincs használatban, így a belső hőmérséklet a -2 es 1 fok között mozog. A búb köpenyének falvastagsága 12 cm így, akárcsak egy csempekályha, 2-3 óra elteltével indul be a hősugárzás. Ez alatt az idő alatt, egy begyújtassál, a levegő hőmérséklete eléri a 14-16 fokot. Azt meg hozzáteszem, hogy a kifűtendő tér itt  45 nm illetve a levegő gyorsabb felmelegedésének érdekében, a levegő keringése nem csak gravitácionális hanem rásegítettem 2 db számítógép hűtőventilátorával.  A levegőforgatás, később akár ventilátor segítsége nélkül is, nem csak a hatékonyság miatt fontos de a komfort is emelkedik azáltal, hogy megtöri a levegő rétegződését (például padló – 17 fok, mellmagasság 22, míg a plafon szintjén elérheti a 28 fokot is. A számszerű adatok példa értékűek, de a mérések is hasonló értékeket mutattak. A levegőforgatásnak köszönhetően ezek az adatok javulnak úgy 18-26 fok közé.

3. A többpontú égési levegő biztosítása – a klasszikus rács alatti égési levegőforrás, primer, beépítésre került egy szekunder és egy tertier levegőforrás is, úgymint az égéstér hátsó felében adott  magassági pontján, az eges felső határában, illetve ugyancsak felső elhelyezésben de az ajtó irányából érkező levegőforrás  is. Ez utóbbi az ablaküveg tisztán-tartását, koromvédelmet hivatott biztosítani, másodlagosan. Sajnos, rossz méretezés miatt ez a funkció, tisztító légarám, csak magasabb égési fázisoknál működik hibátlanul.

4. Előmelegített égési levegő – érthető mit jelentene egy -10 vagy annál alacsonyabb hőmérsékletű levegőt egyből ráereszteni a tűzre. Gyakorlatilag ez a megoldás kompenzálja a zártrendszerű kandallók külső levegőbevezetésének hátrányát, sőt, növeli is egy hagyományos levegőforrással biztosított égési hatékonyságot.

5. A hozzáférhetőség – itt a szétszedhetőséget, javítási munkák elvégzésének lehetőségét értem. Például a légfűtés fontos eleme, egy vastagfalu, kb 20 l-es inox dob, kiszedhető, javítható, így az üvegszálas kederek is.

6. Füstjárat – ha nem is számottevően, de hozzájárul az égés magasabb fokú hasznosításához.  Az eges beinditása után, adott pontban, a füst átirányítható a padkában kialakított füstjáratba ahol valamennyi hó meg visszafogható a kiáramló füst hőmérsékletéből. A padka ezáltal annyira kimelegszik, hogy nem kellemetlen ha ráülünk.

A másik tüzelő, mint említettem, egy csikótűzhely, magasleres kialakítású takaréktűzhely. Ennek kialakítása már teljesen hagyományos, úgy külsejében mint működési elveiben is. Igen, ez mar a belső tér levegőjét használja égési levegőként, minden velejárójával együtt.

A két tüzelőberendezés működési elve látszólagosan ütközik,  értem itt a zárt és nyílt rendszerek sajátosságait. Mondhatna a kedves érdeklődő, hogy amit nyerek az egyikkel elvesztem a másikkal. Igen… és nem. De erről már nem itt.

És, igen…!!!

Komolyan kérem, ne utánozzon és ne használja fel a leírásokat vagy és fényképeket amennyiben  Ön nem tüzelőberendezések építését és javítását vállalható szakember. Amennyiben az, akkor meg nincs is szüksége rá.

Amiért ezt a projektemet közzétettem, csupán annyi, hogy szeretnek hozzájárulni a hagyományos értékek megőrzéséhez, hogy lehetséges úgy megtartani hagyományos formákat, esztétikát, hogy az ötvözve a modern technika vívmányaival, kellemes és gazdaságos  része legyen életének.

Köszönöm ha felkeltettem a figyelmet, és ha megszerette és szeretne is egyet, kérem, forduljon szakemberhez.

A képen látható tüzelőegyüttes, takaréktűzhely vagy csikótűzhely és a búbos kemence kialakítású látványkandalló.

Amit szerettünk volna elérni a feleségemmel, szerintünk sikeresen, az alapvetően egy minél hagyományosabb kialakítású tüzelőberendezés, kenyérsütő kemence, itt kandalló, amelynek azért  engednie kellett a tűz látványának élvezetét, ezert kapott a hagyományostól éltérően,  látványajtót. Ugyanakkor, megtartva a hagyományosság formai és funkcionális  jellemzőit, (kemence), szükségesnek találtuk, hogy modern képességékkel ruházzuk fel, növelve ezáltal a tüzelési hatékonyságot és üzemeltetési biztonságot is, modern zártrendszerű, látványajtós kandalló.

Itt most eltekintek, miért választottam az igencsak gazdag formavilágból  ezt a kemence kialakulást, a képek egy elég gyakori padkas, de kuckó nélküli, búbos kemencét mutatnak be,  inkább azokat  a modern kandalológyártásnál használt elveket írom le amelyeket sikerült ennél a projektemnél alkalmazni.

1. A zárt rendszerű üzemeltetés - Talán a legfontosabb jellemzője a biztonságos üzemeltetés szempontjából a zárt rendszerben történő működése. Röviden, ez az egeshez szükséges levegő kültérből való bevezetését jelenti, ezáltal nincs érintve a fűtött tér levegője – az eges nem használja a fűtött tér levegőjét emiatt nem szükséges a szellőzés ezen okból való biztosítása, nem interferál egyéb, légáramot generáló készülékekkel mint például egy elszívóberendezés stb. Illetve nem állhat fenn a visszafüstölés veszélye; itt most nem terek ki a köpeny gázszilárdságara… különböző kivitelezési és beüzemeltetési technikákkal , gondolom, elértem.

2. A légfűtés – mint megoldás egyáltalán nem olyan modern gondolat  mint hinnénk. A technikai leírás mellőzésével, szemléltetőbb a következő adatsor: a ház hétvégi házként üzemel, télen hetekig nincs használatban, így a belső hőmérséklet a -2 es 1 fok között mozog. A búb köpenyének falvastagsága 12 cm így, akárcsak egy csempekályha, 2-3 óra elteltével indul be a hősugárzás. Ez alatt az idő alatt, egy begyújtassál, a levegő hőmérséklete eléri a 14-16 fokot. Azt meg hozzáteszem, hogy a kifűtendő tér itt  45 nm illetve a levegő gyorsabb felmelegedésének érdekében, a levegő keringése nem csak gravitácionális hanem rásegítettem 2 db számítógép hűtőventilátorával.  A levegőforgatás, később akár ventilátor segítsége nélkül is, nem csak a hatékonyság miatt fontos de a komfort is emelkedik azáltal, hogy megtöri a levegő rétegződését (például padló – 17 fok, mellmagasság 22, míg a plafon szintjén elérheti a 28 fokot is. A számszerű adatok példa értékűek, de a mérések is hasonló értékeket mutattak. A levegőforgatásnak köszönhetően ezek az adatok javulnak úgy 18-26 fok közé.

3. A többpontú égési levegő biztosítása – a klasszikus rács alatti égési levegőforrás, primer, beépítésre került egy szekunder és egy tertier levegőforrás is, úgymint az égéstér hátsó felében adott  magassági pontján, az eges felső határában, illetve ugyancsak felső elhelyezésben de az ajtó irányából érkező levegőforrás  is. Ez utóbbi az ablaküveg tisztán-tartását, koromvédelmet hivatott biztosítani, másodlagosan. Sajnos, rossz méretezés miatt ez a funkció, tisztító légarám, csak magasabb égési fázisoknál működik hibátlanul.

4. Előmelegített égési levegő – érthető mit jelentene egy -10 vagy annál alacsonyabb hőmérsékletű levegőt egyből ráereszteni a tűzre. Gyakorlatilag ez a megoldás kompenzálja a zártrendszerű kandallók külső levegőbevezetésének hátrányát, sőt, növeli is egy hagyományos levegőforrással biztosított égési hatékonyságot.

5. A hozzáférhetőség – itt a szétszedhetőséget, javítási munkák elvégzésének lehetőségét értem. Például a légfűtés fontos eleme, egy vastagfalu, kb 20 l-es inox dob, kiszedhető, javítható, így az üvegszálas kederek is.

6. Füstjárat – ha nem is számottevően, de hozzájárul az égés magasabb fokú hasznosításához.  Az eges beinditása után, adott pontban, a füst átirányítható a padkában kialakított füstjáratba ahol valamennyi hó meg visszafogható a kiáramló füst hőmérsékletéből. A padka ezáltal annyira kimelegszik, hogy nem kellemetlen ha ráülünk.

A másik tüzelő, mint említettem, egy csikótűzhely, magasleres kialakítású takaréktűzhely. Ennek kialakítása már teljesen hagyományos, úgy külsejében mint működési elveiben is. Igen, ez mar a belső tér levegőjét használja égési levegőként, minden velejárójával együtt.

A két tüzelőberendezés működési elve látszólagosan ütközik,  értem itt a zárt és nyílt rendszerek sajátosságait. Mondhatna a kedves érdeklődő, hogy amit nyerek az egyikkel elvesztem a másikkal. Igen… és nem. De erről már nem itt.

És, igen…!!!

Komolyan kérem, ne utánozzon és ne használja fel a leírásokat vagy és fényképeket amennyiben  Ön nem tüzelőberendezések építését és javítását vállalható szakember. Amennyiben az, akkor meg nincs is szüksége rá.

Amiért ezt a projektemet közzétettem, csupán annyi, hogy szeretnek hozzájárulni a hagyományos értékek megőrzéséhez, hogy lehetséges úgy megtartani hagyományos formákat, esztétikát, hogy az ötvözve a modern technika vívmányaival, kellemes és gazdaságos  része legyen életének.

Köszönöm ha felkeltettem a figyelmet, és ha megszerette és szeretne is egyet, kérem, forduljon szakemberhez.

A képen látható tüzelőegyüttes, takaréktűzhely vagy csikótűzhely és a búbos kemence kialakítású látványkandalló.

Amit szerettünk volna elérni a feleségemmel, szerintünk sikeresen, az alapvetően egy minél hagyományosabb kialakítású tüzelőberendezés, kenyérsütő kemence, itt kandalló, amelynek azért  engednie kellett a tűz látványának élvezetét, ezert kapott a hagyományostól éltérően,  látványajtót. Ugyanakkor, megtartva a hagyományosság formai és funkcionális  jellemzőit, (kemence), szükségesnek találtuk, hogy modern képességékkel ruházzuk fel, növelve ezáltal a tüzelési hatékonyságot és üzemeltetési biztonságot is, modern zártrendszerű, látványajtós kandalló.

Itt most eltekintek, miért választottam az igencsak gazdag formavilágból  ezt a kemence kialakulást, a képek egy elég gyakori padkas, de kuckó nélküli, búbos kemencét mutatnak be,  inkább azokat  a modern kandalológyártásnál használt elveket írom le amelyeket sikerült ennél a projektemnél alkalmazni.

1. A zárt rendszerű üzemeltetés - Talán a legfontosabb jellemzője a biztonságos üzemeltetés szempontjából a zárt rendszerben történő működése. Röviden, ez az egeshez szükséges levegő kültérből való bevezetését jelenti, ezáltal nincs érintve a fűtött tér levegője – az eges nem használja a fűtött tér levegőjét emiatt nem szükséges a szellőzés ezen okból való biztosítása, nem interferál egyéb, légáramot generáló készülékekkel mint például egy elszívóberendezés stb. Illetve nem állhat fenn a visszafüstölés veszélye; itt most nem terek ki a köpeny gázszilárdságara… különböző kivitelezési és beüzemeltetési technikákkal , gondolom, elértem.

2. A légfűtés – mint megoldás egyáltalán nem olyan modern gondolat  mint hinnénk. A technikai leírás mellőzésével, szemléltetőbb a következő adatsor: a ház hétvégi házként üzemel, télen hetekig nincs használatban, így a belső hőmérséklet a -2 es 1 fok között mozog. A búb köpenyének falvastagsága 12 cm így, akárcsak egy csempekályha, 2-3 óra elteltével indul be a hősugárzás. Ez alatt az idő alatt, egy begyújtassál, a levegő hőmérséklete eléri a 14-16 fokot. Azt meg hozzáteszem, hogy a kifűtendő tér itt  45 nm illetve a levegő gyorsabb felmelegedésének érdekében, a levegő keringése nem csak gravitácionális hanem rásegítettem 2 db számítógép hűtőventilátorával.  A levegőforgatás, később akár ventilátor segítsége nélkül is, nem csak a hatékonyság miatt fontos de a komfort is emelkedik azáltal, hogy megtöri a levegő rétegződését (például padló – 17 fok, mellmagasság 22, míg a plafon szintjén elérheti a 28 fokot is. A számszerű adatok példa értékűek, de a mérések is hasonló értékeket mutattak. A levegőforgatásnak köszönhetően ezek az adatok javulnak úgy 18-26 fok közé.

3. A többpontú égési levegő biztosítása – a klasszikus rács alatti égési levegőforrás, primer, beépítésre került egy szekunder és egy tertier levegőforrás is, úgymint az égéstér hátsó felében adott  magassági pontján, az eges felső határában, illetve ugyancsak felső elhelyezésben de az ajtó irányából érkező levegőforrás  is. Ez utóbbi az ablaküveg tisztán-tartását, koromvédelmet hivatott biztosítani, másodlagosan. Sajnos, rossz méretezés miatt ez a funkció, tisztító légarám, csak magasabb égési fázisoknál működik hibátlanul.

4. Előmelegített égési levegő – érthető mit jelentene egy -10 vagy annál alacsonyabb hőmérsékletű levegőt egyből ráereszteni a tűzre. Gyakorlatilag ez a megoldás kompenzálja a zártrendszerű kandallók külső levegőbevezetésének hátrányát, sőt, növeli is egy hagyományos levegőforrással biztosított égési hatékonyságot.

5. A hozzáférhetőség – itt a szétszedhetőséget, javítási munkák elvégzésének lehetőségét értem. Például a légfűtés fontos eleme, egy vastagfalu, kb 20 l-es inox dob, kiszedhető, javítható, így az üvegszálas kederek is.

6. Füstjárat – ha nem is számottevően, de hozzájárul az égés magasabb fokú hasznosításához.  Az eges beinditása után, adott pontban, a füst átirányítható a padkában kialakított füstjáratba ahol valamennyi hó meg visszafogható a kiáramló füst hőmérsékletéből. A padka ezáltal annyira kimelegszik, hogy nem kellemetlen ha ráülünk.

A másik tüzelő, mint említettem, egy csikótűzhely, magasleres kialakítású takaréktűzhely. Ennek kialakítása már teljesen hagyományos, úgy külsejében mint működési elveiben is. Igen, ez mar a belső tér levegőjét használja égési levegőként, minden velejárójával együtt.

A két tüzelőberendezés működési elve látszólagosan ütközik,  értem itt a zárt és nyílt rendszerek sajátosságait. Mondhatna a kedves érdeklődő, hogy amit nyerek az egyikkel elvesztem a másikkal. Igen… és nem. De erről már nem itt.

És, igen…!!!

Komolyan kérem, ne utánozzon és ne használja fel a leírásokat vagy és fényképeket amennyiben  Ön nem tüzelőberendezések építését és javítását vállalható szakember. Amennyiben az, akkor meg nincs is szüksége rá.

Amiért ezt a projektemet közzétettem, csupán annyi, hogy szeretnek hozzájárulni a hagyományos értékek megőrzéséhez, hogy lehetséges úgy megtartani hagyományos formákat, esztétikát, hogy az ötvözve a modern technika vívmányaival, kellemes és gazdaságos  része legyen életének.

Köszönöm ha felkeltettem a figyelmet, és ha megszerette és szeretne is egyet, kérem, forduljon szakemberhez.

A képen látható tüzelőegyüttes, takaréktűzhely vagy csikótűzhely és a búbos kemence kialakítású látványkandalló.

Amit szerettünk volna elérni a feleségemmel, szerintünk sikeresen, az alapvetően egy minél hagyományosabb kialakítású tüzelőberendezés, kenyérsütő kemence, itt kandalló, amelynek azért  engednie kellett a tűz látványának élvezetét, ezert kapott a hagyományostól éltérően,  látványajtót. Ugyanakkor, megtartva a hagyományosság formai és funkcionális  jellemzőit, (kemence), szükségesnek találtuk, hogy modern képességékkel ruházzuk fel, növelve ezáltal a tüzelési hatékonyságot és üzemeltetési biztonságot is, modern zártrendszerű, látványajtós kandalló.

Itt most eltekintek, miért választottam az igencsak gazdag formavilágból  ezt a kemence kialakulást, a képek egy elég gyakori padkas, de kuckó nélküli, búbos kemencét mutatnak be,  inkább azokat  a modern kandalológyártásnál használt elveket írom le amelyeket sikerült ennél a projektemnél alkalmazni.

1. A zárt rendszerű üzemeltetés - Talán a legfontosabb jellemzője a biztonságos üzemeltetés szempontjából a zárt rendszerben történő működése. Röviden, ez az egeshez szükséges levegő kültérből való bevezetését jelenti, ezáltal nincs érintve a fűtött tér levegője – az eges nem használja a fűtött tér levegőjét emiatt nem szükséges a szellőzés ezen okból való biztosítása, nem interferál egyéb, légáramot generáló készülékekkel mint például egy elszívóberendezés stb. Illetve nem állhat fenn a visszafüstölés veszélye; itt most nem terek ki a köpeny gázszilárdságara… különböző kivitelezési és beüzemeltetési technikákkal , gondolom, elértem.

2. A légfűtés – mint megoldás egyáltalán nem olyan modern gondolat  mint hinnénk. A technikai leírás mellőzésével, szemléltetőbb a következő adatsor: a ház hétvégi házként üzemel, télen hetekig nincs használatban, így a belső hőmérséklet a -2 es 1 fok között mozog. A búb köpenyének falvastagsága 12 cm így, akárcsak egy csempekályha, 2-3 óra elteltével indul be a hősugárzás. Ez alatt az idő alatt, egy begyújtassál, a levegő hőmérséklete eléri a 14-16 fokot. Azt meg hozzáteszem, hogy a kifűtendő tér itt  45 nm illetve a levegő gyorsabb felmelegedésének érdekében, a levegő keringése nem csak gravitácionális hanem rásegítettem 2 db számítógép hűtőventilátorával.  A levegőforgatás, később akár ventilátor segítsége nélkül is, nem csak a hatékonyság miatt fontos de a komfort is emelkedik azáltal, hogy megtöri a levegő rétegződését (például padló – 17 fok, mellmagasság 22, míg a plafon szintjén elérheti a 28 fokot is. A számszerű adatok példa értékűek, de a mérések is hasonló értékeket mutattak. A levegőforgatásnak köszönhetően ezek az adatok javulnak úgy 18-26 fok közé.

3. A többpontú égési levegő biztosítása – a klasszikus rács alatti égési levegőforrás, primer, beépítésre került egy szekunder és egy tertier levegőforrás is, úgymint az égéstér hátsó felében adott  magassági pontján, az eges felső határában, illetve ugyancsak felső elhelyezésben de az ajtó irányából érkező levegőforrás  is. Ez utóbbi az ablaküveg tisztán-tartását, koromvédelmet hivatott biztosítani, másodlagosan. Sajnos, rossz méretezés miatt ez a funkció, tisztító légarám, csak magasabb égési fázisoknál működik hibátlanul.

4. Előmelegített égési levegő – érthető mit jelentene egy -10 vagy annál alacsonyabb hőmérsékletű levegőt egyből ráereszteni a tűzre. Gyakorlatilag ez a megoldás kompenzálja a zártrendszerű kandallók külső levegőbevezetésének hátrányát, sőt, növeli is egy hagyományos levegőforrással biztosított égési hatékonyságot.

5. A hozzáférhetőség – itt a szétszedhetőséget, javítási munkák elvégzésének lehetőségét értem. Például a légfűtés fontos eleme, egy vastagfalu, kb 20 l-es inox dob, kiszedhető, javítható, így az üvegszálas kederek is.

6. Füstjárat – ha nem is számottevően, de hozzájárul az égés magasabb fokú hasznosításához.  Az eges beinditása után, adott pontban, a füst átirányítható a padkában kialakított füstjáratba ahol valamennyi hó meg visszafogható a kiáramló füst hőmérsékletéből. A padka ezáltal annyira kimelegszik, hogy nem kellemetlen ha ráülünk.

A másik tüzelő, mint említettem, egy csikótűzhely, magasleres kialakítású takaréktűzhely. Ennek kialakítása már teljesen hagyományos, úgy külsejében mint működési elveiben is. Igen, ez mar a belső tér levegőjét használja égési levegőként, minden velejárójával együtt.

A két tüzelőberendezés működési elve látszólagosan ütközik,  értem itt a zárt és nyílt rendszerek sajátosságait. Mondhatna a kedves érdeklődő, hogy amit nyerek az egyikkel elvesztem a másikkal. Igen… és nem. De erről már nem itt.

És, igen…!!!

Komolyan kérem, ne utánozzon és ne használja fel a leírásokat vagy és fényképeket amennyiben  Ön nem tüzelőberendezések építését és javítását vállalható szakember. Amennyiben az, akkor meg nincs is szüksége rá.

Amiért ezt a projektemet közzétettem, csupán annyi, hogy szeretnek hozzájárulni a hagyományos értékek megőrzéséhez, hogy lehetséges úgy megtartani hagyományos formákat, esztétikát, hogy az ötvözve a modern technika vívmányaival, kellemes és gazdaságos  része legyen életének.

Köszönöm ha felkeltettem a figyelmet, és ha megszerette és szeretne is egyet, kérem, forduljon szakemberhez.